A teljesség igénye nélkül, a telekválasztás 8 pontja.

1. Értékállósság

Mivel vidéki városban építkeztünk az itt tapasztaltakat osztanám meg. Nyíregyháza egy dinamikusan fejlődő város, egyben ideköt bennünket a család, a munka, ezért itt képzeljük el a közeli jövőt mindenképp. Az értékállósságot - valamint azt, hogy a gyermekeink talán nem is itt szeretnének majd élni, dolgozni - figyelembe véve olyan telket kerestünk, amely a belvárosban van. Emiatt be kellett vállalnunk, hogy kisvárosias övezetben építkezhetünk, ezért a zártsorú építés jöhet csak szóba. Ez azt jelentette, hogy a teljes benapozottságról le kellett mondanunk, ennek hiánya miatt passzívházat nem tervezhettünk. Erről könnyebb volt lemondani, mert a belvárosi övezettel alapból értékállóbb házzal indulunk, mintha az egy külvárosi területen készülne el. Ha ilyen helyen alacsony energiafogyasztású ingatlant építünk, már előrébb vagyunk értékállóságban mint több külvárosi háztulaj. Véleményem szerint egy vidéki kisváros belvárosi övezetében egy alacsony energiafogyasztású ingatlan felépítésével egy nagyon jövőbe mutató, értékálló projektet valósíthatunk meg.

2. Elhelyezkedés

Tekintsük át, hogy a kinézett telek milyen távolságra fekszik munkahelyünktől, iskolától, üzletektől. Vegyük figyelembe mennyit kell autóznunk naponta és hogy könnyen eljuthatunk-e a napi rutinjaink helyszínére pl. tömegközlekedési eszközökkel.

3. Tájolás

A tökéletes téli benapozottsághoz - hogy energiát nyerjünk a napsugarakból - törekednünk kell a ház déli tájolására. Egy későbbi pl. napelem rendszer felszerelésénél is a déli tájolású legnagyobb tetőfelület a legoptimálisabb.

4. Közművek

Van-e a telek előtt vagy a legjobb esetben a telken már vezetékes víz, szennyvíz, villamos közmű. Ha nincs, még a vétel előtt érdeklődjünk a bevezetés költségeiről a szolgáltatóktól. Figyeljünk a szemétszállításra is, a telekvásárlás előtt kérdezzük meg az önkorit, van-e szemétszállítás az utcában. Ha nincs hol van legközelebb, hogy tudjuk mennyit kell húznunk a kukánkat, vagy hová kell vinnünk majd a szemetünket.

5. Talajszerkezet

Személyes tapasztalat, hogy ritka az a tervező, aki már a tervezés előtt ajánlja a telek talajszerkezetének előzetes vizsgálatát. Már a tervezés elő célszerű tudnunk milyen a telek földfelszín alatti részének szerkezete, ahhoz, hogy megfelelő döntést hozzunk az alapozás módszerének kiválasztásához. A talajvíz szintjéről is pontos adatokat kapunk. Ez egy pince tervezés miatt is elengedhetetlen. 

6. Település rendezés, szabályzási terv

Mielőtt megvennénk a telket, érdeklődjünk hivatalos levélben a helyi önkormányzatnál az érvényes területrendezési tervről. Felmerülhet, hogy a kiválasztott telket szabályzási vonal érinti, ami jelentheti a terület beépítési korlátozását. Ezt pl. útszélesítéskor teszi meg az önkori, azért hogy ne építhessék be a telek útfelőli részét. Egy ilyen eset azonnal csökkentheti a telek árát, alkupozíciót jelent a vevő számára.

7. Beépíthetőség

Az önkormányzat rendeletben meghatározza, hogy adott településrészen milyen mértékben és hogyan (pl. : telekhatárra építhetünk-e, mekkora elő-, hátsó- és oldalkertet kell hagynunk) építhető be a telek. Érdemes minden részletet figyelembe venni az igényeink szempontjából.

8. Szomszédok

Ezt nagyon nem ragoznám, csak annyit, hogy a mi telekvásárlásunk után a három szomszédból egy azonnal bejelentett egy telekhatári dolog miatt a földhivatalhoz, a másik kettővel néhány nap múlva alakult ki az ellenszenves viszony. Ma sem vagyunk egyikkel sem jóban.

Következik: Hogyan befolyásolja a talajszerkezet az alapozási módszer megválasztását.