2014. végén döntöttünk, lakás elad, építkezzünk, de csak akkor, ha megtaláljuk a szinte minden szempontból megfelelő telket. Van ilyen? Nincs, de törekszünk rá. Számunkra a kelet-magyarországi megyeszékhely belvárosa volt az ideális helyszín, ahol még a csok előtti évben nem voltak egy másik naprendszerben az árak. Persze a szerencse is mellénk állt a végső döntésben, így meglett a telek, majd a terv, aztán az engedély, a kivitelezők, és már majdnem a végén járunk, de mégis nagyon messze.
De hogy jutottunk idáig? A blogban ezt szeretném leírni mindazoknak, akik most indulnak, vagy már elindultak azon az úton ami egyszer majd a saját házálmukba vezeti be őket.
És talán el is érkeztem a címben írt kérdéshez: honnan indulsz ha jó házat szeretnél építeni?
Ma kis hazánkban a bírákon, az ügyvédeken és hivatalnokokon kívül szinte senkinek sem jutnak eszébe az aktuális jogszabályok. Hát még azok megismerése. Na valld be kedves érdeklődő olvasó, Te gondoltál erre? Magadtól nem valószínű. Hidd el nagy hiba! A tapasztalataim azt mutatják ez kell hogy ott legyen az első gondolataid között, pláne ha építkezni kezdesz. Nem is gondoltad? Az építési történetem végére talán bebizonyítom.
(FONTOS: Nem vagyok jogász és tévedhetetlen, az itt leírtakat kizárólag tájékoztatási, segítségnyújtási célból közlöm! Ha használod az aktualitásoknak, hatályosságnak javaslom mindig nézz utána! Ja, és a teljesség igényét kérlek ne itt keresd!)
Az építésügyet mint fogalmat és más kereteket az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) határozza meg. Többek között az építésügy szereplőit és azok feladatait.
Aztán itt az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. korm rendelet, röviden oték.
Fontos még az építőipari tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. korm. rendelet.
A végére hagytam talán a legfontosabb már érvényben lévő szabályozást. Ha 2016. január 1. után építkezel, ezt mindenképp figyelembe kell venned! A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága 2015. októberében kiadott egy tájékoztatót a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményekről. Ebből idézve: "Magyarország az Európai Uniós tagságából adódóan 2016. január 1-jétől hatályba lépteti a közel nulla energia igényű épületekre (a továbbiakban: KNE) vonatkozó követelményeket. Ezeknek a szabályoknak az épületek engedélyeztetése és kivitelezése esetén még nem minden esetben kell megfelelni; csak akkor, ha 2020. december 31-e után fog megtörténni az épület használatbavétele (hatóságok használatára szánt vagy tulajdonában lévő épületeknél 2018. december 31. után), és az építési engedély iránti kérelmet 2016. január 1-je után nyújtották be. ... A KNE épületek szabályozása a következő három rendeletben jelenik meg a 2016. január 1. utáni időállapotban:
- Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet,
- Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet,
- Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet."
Ez azt jelenti, hogy ha most még a jelenlegi követelmények szerint tervezel egy házat, de annak használatbavételére csak 2020. december 31. után kerül sor, nem kapsz majd használatbavételi engedélyt, mert az épületed nem felel meg az akkor hatályos, aktuális energetikai követelményeknek. Tehát rá kell költened, ami egy több tízmilliós beruházás után nem biztos, hogy menni fog! Ezt most nagyon fontos döntési szempontnak tartom!
A fenti jogszabályok minimum szükségesek, ezt nagyon hamar megtapasztaltam. Neked is kellemes böngészést kívánok!
A következő posztban arról írok, hogyan döntöttünk magáról a leendő épület részleteiről, még mielőtt a telekválasztás szempontjai egyáltalán szóba kerültek volna.
